Ez egy mese címe!
Szerintem sokan ismeritek.
Én mégsem ezt mesélem el nektek.
Igaz, az én történetem is kecskebékáról szól!
A napokban elég sok eső esett. Több napon át és szinte reggeltől estig.
Egyik éjszaka égtelen hangos és nagyon közeli brekegésre ébredtem.
Olyan volt, mintha a fülem mellett kuruttyolt volna az ugri-bugri, pedig
csak az ablak alatt volt. Eleinte jó volt hallgatni, de amikor már egy órája
énekelt, kicsit idegesített. Végre azért vissza tudtam aludni.
Reggel, mikor a szokásos kötelező köröket lefutottam, gondoltam lesöpröm
a teraszunkat, ahová bevert az eső.
És mit pillantottam meg a fűben?
Hát őkelme csücsült ott!
Az állathatározó szerint egy rejtőzködő kecskebéka ugrott be a kertünkbe.
Szerencsére a gyerekeim is látták. Rá is csodálkoztak!
Jázmin: " Anya! Mekkora! "
Gellért: "Fúj! Csúnya!"
Hát valóban nem szép, de jó, hogy itt volt ! Azóta már tovább ugrált máshová.
Nekünk pedig megmaradt a mese, amit aznap este el is olvastunk.
Olvassátok el ti is:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése