Mi itthon őrizzük a hagyományokat. Nálunk húsvét hétfőn nyitva van az
ajtó a locsolók előtt! Hála istennek jönnek is a fiúk.
Jázmin nagyon várja őket. Ilyenkor rettentően izgatott, hogy kik és hányan jönnek.
Őt elnézve eszembe jut az én gyermekkorom.
Készülünk is erre az eseményre. Sütit sütünk, tojást festünk, asztalt terítünk
és szép ruhába öltözünk. Így várjuk a fiúkat!
Az első locsolóink az apa és a kicsi Gellért.
Miután minket meglocsoltak, ők is elindulnak és lányokhoz.
( Már ha nem bújnak be a zárt ajtók mögé vagy nem utaznak el,
hogy ne kelljen locsolókat fogadni! Milyen csalódottak lehetnek ezek a fiúk!
Vagy gondoljatok azokra a kislányokra, akik ugyanúgy készülnek, mint mi
és senki sem locsolja meg őket, hiába várják. Nekem a szívem szakadna meg, ha így látnám a lányomat!)
Ez szép szokás, hozzátartozik a húsvéthoz. Kár lenne "elkoptatni"!
Ezeket a tojásokat a gyerekeim festették!
A fiúk kapták a locsolásért és a szép versikékért.
